A  SHAR PEI  EGÉSZSÉGE

A FAJTÁNÁL GYAKRABBAN ELÖFORDULÓ BETEGSÉGEK

ENTROPIUM

  A Shar Pei-eknél talán a leggyakoribb kórkép.

A felsö az alsó szemhéj lateralis (külsö) szélének a befordulásáról van szó. A befordult szemhéj és a szempillák a szaruhártyát folyamatosan irritálják. Könnyfolyás, gyakori  pislogás alakul ki. Súlyosabb és elhanyagolt esetekben a szaruhártya károsodhat. Ilyenkor sürgetö a mütéti megoldás. Néha elegendö a szemhéj felöltése (esetleg többször is), de gyakran megfelelö börterület kimetszése szükséges.

Kevés az olyan egyed, ahol legalább egyszer nem kell a szemhéjat felölteni, mely a jó sebészi technikának köszönhetöen a késöbbiekben nem is látszik. Az is igaz, hogy nem szabad egyenlöségjelet tenni a kissé laza, lógó szemhéj és az entropium közé.

Az öröklödése nem teljesen tisztázott. Többgénes, részben recessziv, részben domináns, esetleg változó erösséggel kifejezésre jutó.

Az esetek 68-80%-ban 8 hetes kortól látható az állandó könnyezés ill.  gyulladás.

Ha több hónaposan alakul ki, akkor az öröklödés már nehezen bizonyitható, hiszen az entropium gyulladások után is kialakulhat.

 A rendellenességet mutató kutyákat tenyésztésböl vonjuk ki.

AMILOIDOSIS

  A betegséget egy hyalin fehérjeanyag  (szérum amiloid antigén) parenchimás szervekben  (pl. vese, máj) való felhalmozódása okozza.

50%-ban más betegségekhez  (gyulladások,  daganatok) társul, mig a másik 50%-ban genetikai természetü.

12-24 hónaposan jelentkeznek az elsö tünetek, mint familiaris Shar Pei láz vaqy másik nevén duzzadt bokaizületi szindróma.

Hirtelen 40-41 fokos láz alakul ki. A boka (esetenként más izület  is) fáj­dalmasan megduzzad. Hányás, hasmenés, étvágytalanság, fokozott szomjúság és gyakori vizelet ürités tarkitja a kórképet. A láz sokszor (kezelés nélkül is) 24-36 óra múlva megszünik. A kutya sokszor másnap már jól érzi magát. A kórkép jól reagál lázcsillapitókra, antibiotikumokra, esetleg steroidokra. A láz azonban hetes-hónapos periódusokban visszatérhet. Majd föleg a vesékben, de más szervekben is (hasnyálmiriqy, bélrendszer)  felszaporodik az arniloid-A és a kutya 3-5 éves korában föleg vese- és/vagy májelégtelenségben elpusztul.

Sem az okát, sem a gyógymódját nem ismerjük a betegségnek. A diagnózist vesebiopsziával lehet igazolni.

  VON WILLEBRAND SYNDROMA

  Ezt a kutyáknál leggyakoribb vérzészavart 50 fajtánál sikerült kimutatni.

Oka a VIII. alvadási faktor (antihaemophiliás globulin) molekulájának a defektusa.

Változó súlyosságú vérzészavarban nyilvánul meg. Sokszor csak késöbb, esetleges mütétek során derül ki.

Öröklödö betegség. Az ilyen kutya nem tenyészthetö.

HYPOTHYREOSIS

  A pajzsmirigy alulmüködéséröl, elégtelen hormontermeléséröl van szó. 50 fajtánál sikerült eddig kimutatni a betegséget, és a belsö elválasztású mirigyek betegségei közül ez a leggyakoribb.  A Shar Pei fokozottan érintett. 1-3 éves kor között jelentkezik, de a klinikai jelek csak késöbb észlelhetöek. A pajzsmirigy limfocitás beszürödése, szövetkárosodása és funkciózavara alakul ki és a végeredmény idült, sorvadásos gyulladás. Az elhizás csak ritkán fordul elö (habár az anyagcsere lassulásának a velejárója). Az elsö jelek a periodikusan, jelentkezö fertözésekben nyilvánulnak meg.

Jellemzö tünetek a szimmetrikus szörhullás és a ször sötétedése, tompultság, fázékonyság, késöbb terméketlenség.

A diagnózis nem mindig egyszerü, hiszen a hormonokból igen nagy tartalékok vannak a szervezetben és amig azok fel nem használódnak a kutya egészségesnek tünik.  Emiatt az egyszeri  vérvizsgálat is félrevezetö lehet. Csak a rendszeres stimulációs tesztek vezethetnek a pontos diagnózishoz. Fontos a korai felismerés és kezelés (megfelelö hormonkészitményekkel), küllönben a betegség megkeseriti a kutya életét. A terápia viszonylag egyszerü és könnyen megoldható.

Többgénes öröklödésmenete van.

IgA   HIÄNY

  Egy vizsgálat szerint a Shar Pei-ek 75%-a érintett valamilyen fokban. Az IqA antitest hiánya léguti, bör és emésztöszervi betegségeket okoz.  Számos fertözés okozója is lehet.

Mivel a betegséget csak laboratóriumi vizsgálattal lehet kideriteni, gyakran nem kerül felismerésre.

ALLERGIA

  Az allergizálódás történhet a légutakon keresztül (pl. virágporok belélegzésével).

A vezetö tünet nem a tüsszögés (bár direkt irritációja is van), hanem a viszketés. A mancsok nyalogatása, rágása, vakaródzás és orrdörgölés kórjelzö. Kiütések jelentkezhetnek a hason és a testhajlatokban. A legtöbb allergiás kutya a 6. hónaptól mutatja ezeket a tüneteket. Enyhébb esetekben antihistaminok és kiegészitö fürdök (melyek ideig-óráig a viszketést is enyhithetik) jönnek szóba.  Súlyosabb esetben steroid-kezelésre kerülhet sor.

Vérvizsgálattal és börteszttel lehet igazolni.

Okozhatnak még allergiát ételek, gyógyszerek és rovarcsipések. Ez utóbbiaknál föleg a bolhacsipést kell kiemelni, a bolhanyál ui. erösen allergizáló.

Tavasszal,  virágzáskor sárgásbarna váladékozás alakulhat ki a szemben. Ez nem kóros mindaddig, mig a kutya ki tudja nyitni a szemet és a szemgolyó tiszta.

MUCONOSIS

  A Shar Pei-eknél a többi fajtához képest több ,,börnyák" van. Ez föleg hyaluronsavból áll, mely tiszta és nyúlós állagú. Kisebb sebek keletkezésénél szinte “enyvként" müködik. Valószinüleg ez az alapja a ráncosságnak is. Ennél a betegségnél  a bör alatti támasztószöveteket helyenként egy nyákszerü váladék helyettesiti.  Csomókat lehet tapintani a börben, melyek esetenként gennyesen váladékoznak.  Nöstényeknél a kórkép gyakoribb.

Ismert terápiája nincs. Antibiotikum adása és kiegészitö fürdök segithetnek.

  DEMODICOSIS   (SZÖRTÜSZÖATKA-KÓR)

  Kórokozó a Demodex canis nevü atka, mely a kutyák állandó élösködöje és az egészséges kutya börén is megtalálható.

Tünetek csak az immunrendszer gyengülése (betegség, daganat, alultáplált­sáq) vagy immundefektus esetén alakulnak ki.

Valószinüleg genetikai oka van (ezt eddig nem sikerült igazolni). Az esetek 90%-ban az immunrendszer teljes érettségének eléréséig (18-36 hónap) megfelelö kezeléssel regresszió lép fel. 10%-ban azonban súlyos tünetek alakulnak ki.

Kezdeti tünetek: enyhén hámló, szörtelen vörös börterületek (Észlelésükkor azonnal vigyük a kutyát állatorvoshoz!)  alakulnak ki, majd ezek területén gennyes pustulák lesznek. Súlyos esetben a folyamat generalizálódik (vaskos, ráncos, pyodermás bör jön létre). Nyirokcsomó megnagyobbodás, majd a parenchimás szervek érintettsége következik, és végül az állat elpusztul.

BÖRBETEGSÉGEK

Egy részük másodlagosan alakul ki (Ig-A hiány, hypothyreosis)

Börredö dermatitis (büzös, nedvedzö, kipirult bör)

Allergiás dermatitis és folliculitis

Seborrhoea oleose (avas szagú, hámló, vérzö bör)

FELPUFFADÁS

  Fokozott stresszhelyzet és levegönyelés (mohó evés és ivás) az okozója. Enyhébb esetben gyomorrontás a következmény, de súlyosabb esetben gyomorcsavarodás is kialakulhat. Itt sürgös mütéti beavatkozásra van szükség.

A tünetek puffadt has, elesettség, nyugtalanság végül sokkos állapot. A rizikót csökkenteni lehet az étel kisebb adagokban való adagolásával és azzal, hogy az étkezés és mozgás között minimum 2 óra  teljen el.

KARTAGENER SYNDROMA

  A  légzörendszerben található csillószörök nem tudják az idegentest-szürö szerepüket ellátni és idült léguti fertözés alakul ki.

Gondolni kell a betegségre ismétlödö és kiújuló fertözések esetén.

Köhögés, orrfolyás és láz jelentkezik. Gyakran társul nemzöképtelenséggel, idült középfülgyulladással és süketséggel.

Az esetek felében situs inversus (a mellkasi és hasi szervek forditott fekvése)  található.

Csak tüneti terápia van, amennyiben a fertözéseket uralni lehet, a kutya viszonylag normális életet  élhet.

CIMSZAVAKBAN

  Fogazat

Leggyakoribb  a  P1 (premolaris) és az M3 (molaris)  hiánya.

Elöfordulhat, hoqy a P1  csak 10 hónaposan töri át az ínyt.

Recessziv  több génpárhoz kötött öröklödés van a fogak esetében. Az állkapocs és a fogak kialakulását biztositó ún. fogléc külön örökletes háttérrel fejlödik, de igy a kettö egymástól függetlenül itélendö meg.

Szoros ajak szindrdma

Tömegesebb, húsos ajak fedi a fogakat, melyet a kutya rágás közben harapdál. Emellett az állkapocs növekedését is befolyásolja.  Rossz lesz a harapás.

  Orr

  Tömegesebb orr esetében beszükülhet az orrnyilás és a kutya kórosan horkol. Ha ez súlyos fokú, sebészeti beavatkozás szükséges.

  Fül

A Standard elönyben részesiti a kis füleket, de ez együtt jár a szük hallójárattal is. Nehezen tisztul-,  fertözödhet.

  Idült bakterialis vékonybélgyulladás

Valószinüleg IqA hiány áll a hátterében. Gyakran kombinálódik ételallergiával.

  Csuklóizületi lazaság

A carpalis szalagok lazasága  okozza.

MOZGÁSSZERVI  BETEGSÉGEK

Az izületek harmonikus müködésének a felbomlása számtalan okból kialakulhat. Létrejöhet az izületet alkotó csontok rendellenes fejlödése, törések, ficamok, gyulladások és veleszületett rendellenességek miatt.   A következmény porckárosodás és végül arthrosis.

A csontozat genetikai bántalmai  sokgénes jellegüek és emiatt nehezen nyomonkövethetöek.

  Csipöizületi displasia

Már 79 kutyafajtában igazolt, öröklött fejlödési rendellenesség. föleg a nagytestü kutyák hajlamosak rá, de enyhén a Shar Pei is érintett.

Az Orthopedic Foundation for Animals 1995-ös USA-beli felmérése alapján a tesztelt Shar Pei-ek 15.5%-a érintett. Annak ellenére, hogy 1970 óta minteqy 50-60%-os javulás észlelhetö, ez a  szám még mindig maqas. Az elsö panaszok és tünetek 5 hónapostól 2 éves korig jelentkezhetnek.  A vápa sekély, a fej deformált. Az izületi diszfunkció miatt chondropathia (porc­károsodás) majd arthrosis alakul ki. A degenerativ elváltozások mértékével nem mindig vannak összhangban a panaszok. Sajnos sokszor csak akkor kerül a betegség felismerésre, mikor már az izületi elfajulás kialakult.  Mivel manifesztációja a gyors növekedés idöszakában van, fontos szerepet ját­szik az alul vagy  túltáplálás is. A kialakult rendellenességnek 3 fokozata van.

Enyhébb esetekben a megfelelö diéta (fehérje-, kalcium-, foszfor és D-vitamin­ szegény)  és túlzott fizikai megterhelés kerülése  segithet. Fájdalomcsillapitók és non steroid gyulladáscsökkentök alkalmazása is szóba jöhet. Súlyosabb  (mozgásbeszüküléssel, fájdalommal  járó)  kórképekben mütét  szükséges. Néha elegendö a m.pectineus izom átvágása, mely a mozgásbeszükülést csökkenti, más esetekben  a combfej eltávolitása ill. endoprothesis beültetése a megoldás.

Mivel öröklödik (recessziv, sokgénes öröklödés, mely változó erösséggel  jut kifejezésre), az egyedet ki kell zárni a tenyésztésböl.

A szürés röntgen vagy  DNS  vizsgálattal lehetséges. Röntgennel 5-10 hónapos kortól lehet megnyugtatóan igazolni, de az 1 éves kor elötti röntgen nem tekinthetö véglegesnek.

  Könyökizületi displasia

  A könyökizületet alkotó csontok rendellenes, elégtelen fejlödése vagy csontosodási zavara okozza. A következmény itt is chondropathia, porcleválás és arthrosis. A  rendellenesség elöfordulása kanoknál gyakoribb. Az elsö tünetek 4-5 hónaposan alakulnak ki. Ez az az idöszak, mikor az izületet alkotó csontok növekedése lelassul, kivéve a singcsonté  (ulna). Átmenetileg izületi inkongruencia alakul ki. 6-8 hónaposan az eltérö növekedés helyreáll. Fontos tehát ezen kritikus idöszakban, hogy a kutya ne legyen túlzott fizikai rnegterhelésnek kitéve.

Fontos a korai felismerés és az idöben elkezdett terápia (gyulladáscsökkentök, diéta) mellyel kedvezö eredmények érhetöek el. A corticosteroidok alkalmazása kétséges (átmeneti  javulás után rosszabbodás léphet fel). Ha mütétet kell végezni (levált és károsodott porcrészek eltávolitása), annak ideje 8-14 hónaposan a legoptimálisabb.

Öröklödik, emiatt a kutyát ki kell zárni a tenyésztésböl.

Szürése röntgen vizsgálattal történhet. Ha a felvétel 24 hónaposan is negativ - a kutya tenyészthetö.

Patella (térdkalács) ficam

  Föleg kis testü kutyák hajlamosak rá, de a Shar Pei-nél is elöfordul. Öröklödö hajlamositó tényezök (sekély vápa, laza szalagrendszer, térdizületi varus-valgus állás) okozhatják.

Legtöbbször 6 hónaposan jelentkezik, de elöfordulhat késöbb is. A térdizület hajlitott helyzetében a térdkalács a vápából kimozdul és rugalmasan rögzül a térd medialis (belsö) oldalán. Ritkábban a lateralis (külsö) oldalán.  A kutya ilyenkor 3 lábon fut. Spontán is viszaugorhat, de ha nem, akkor helyre kell tenni.

Mivel az okot kell megszüntetni (hiszen a ficam ismétlödhet) föleg fiatal kutyák esetében a mütét javasolt. Az ismétlödö ficamok az izületi porcot is kárositják, ami arthrosishoz vezethet. Többféle mütéti megoldás létezik, mely után 6 hét tehermentesités szükséges.

Röntgen vizsgálattal lehet igazolni ill. a térdkalácsra gyakorolt nyomás esetén, ha az fájdalmat okoz  -  figyelmeztetö jel lehet.

Mivel öröklödik (sokgénes, küszöbértéknél manifesztálódó), a kutyát ki kell zárni a tenyésztésböl.

 Dr.Köfalvi István

orvos és zoologus